A SZEMÉLYES, VISSZAHATÓ és BIRTOKOS NÉVMÁSOKnak az alábbi táblázat szerinti alakjaik vannak:
| Szám és személy |
Nem | Személyes névmás Alanyeset |
Személyes névmás Tárgyeset* |
Visszaható névmás | Birtokos névmás † |
Birtokos névmás ‡ |
| E. sz. 1. sz. | - | io | me | me | mi | mie |
| E. sz. 2. sz. | - | tu | te | te | tu | tue |
| T. sz. 1. sz.# | - | nos | nos | nos | nostre | nostre |
| T. sz. 2. sz. | - | vos | vos | vos | vostre | vostre |
| E. sz. 3. sz. | hím | ille | le | se | su | sue |
| E. sz. 3. sz. | nő | illa | la | se | su | sue |
| E. sz. 3. sz. | semleges | illo | lo | se | su | sue |
| T. sz. 3. sz. | hím | illes | les | se | lor | lore |
| T. sz. 3. sz. | nő | illas | las | se | lor | lore |
| T. sz. 3. sz. | semleges | illos | los | se | lor | lore |
|
* - Ezek az alakok tárgy- és részeshatározót fejeznek ki, l. 72. §. # - Magázásra mind egyes, mind többes számban a többes szám 2. személy használatos, l. 57. §. † - A birtokos névmás rövid alakja áll főnév előtt, ha nincs névelő, l. 64. §. ‡ - A birtokos névmás hosszú alakja áll főnév után, ill. névelővel, l. 64. §. |
||||||
A fenti névmások HASZNÁLATa megegyezik az angoléval az alábbi szakaszokban részletezendő eltérésekkel. Ennek kapcsán magyar szemmel elsősorban az említendő, hogy a személyes névmásoknak, a főnevekkel ellentétben, vannak az alanyesettől eltérő függő alakjuk, amely a tárgy- és részeshatározót is kifejezi. Fontos még, hogy az interlinguában birtokos személyragok helyett jelzői birtokos névmásokat használunk.
Az egyes számú személyes névmások az alábbiak: io ‘én’, tu ‘te’, ille ‘ő, az hn’, illa ‘ő, az nn’, illo ‘az, ő sn’.
Az egyes szám második személyű tegező tu forma használata a magyaréval megegyező.
Magázásra a vos ‘ti; ön, önök; maga, maguk’ névmás használatos, melynek eredeti funkciója a tegező többes szám második személy kifejezése. Az interlingua nyelvtan eredeti specifikációja megengedi, hogy az angol nyelvhasználatnak megfelelően a magázó alakokat bizalmas stílusban is használjuk.
Tu es mi amico ‘A barátom vagy’
Vos es mi amico ‘Ön a barátom’
Fontos, hogy a fenti mondatban különbség van egyes számú és többes számú magázás között, ugyanis az egyes számú amico állítmány egyes számú alanyt feltételez. A többes számú ‘Önök a barátaim’ mondatnak Vos es mi amicos felel meg.
N. B. Az ella névmás az illa ‘ő, az nn’ kollaterális formája. Egy szövegben a két alakot ne keverjük.
Az egyes szám harmadik személyben – a magyartól eltérően – megkülönböztetünk hím-, nő- és semlegesnemű alakokat. A különbséget a természetes nem határozza meg, minthogy az interlinguában nincs nyelvtani nem.
... le femina... Illa es belle
‘... a nő... (Ő nn) Szép’
... le capro... Ille es belle
‘... a bakkecske... (Ő hn) Jól néz ki’;
illetve állatokra utalhatunk semlegesnemben is:
... le capro... Illo es belle
‘... a bakkecske... (Ő sn) Jól néz ki’
... le libro... Illo es interessante
‘... a könyv... (Az sn) Érdekes’
Az egyes szám harmadik személyű névmásnak van egy hangsúlytalan il formája. Ez a forma az ún. alaki alany szerepét látja el, vagyis annak az esetnek, amikor a magyarban nem tennénk ki az alanyt, vagy a nem hangsúlyos ‘az, ez’ névmásokat használnánk.
Il niva ‘Havazik’
Il face frigido ‘Hideg van’
Il es ver que callos es penose ‘(Az) igaz, hogy a tyúkszem fájdalmas’
Az utóbbi példában az értelmi alany a que callos es penose tagmondat, és ehelyett áll a főmondatban az il alaki alany. Lehetőség van azonban az alaki alany nélküli szerkesztésre is alábbi módokon: Que callos es penose es ver, vagy Ver es que callos es penose, vagy Es ver que callos es penose. Ennek analógiájára az il névmás a személytelen szerkezetekből is elhagyható: non importa ‘nem számít’, face frigido ‘hideg van’ stb.
Az ÁLTALÁNOS ALANY szerepében az on névmás áll. Ilyen névmás a magyarban nincs, helyette ‘az ember(ek), valaki’ fordulatot, vagy többes (néha egyes) számú személyes névmást használunk. Az on névmás csak a mondat alanyaként használható, más esetekben helyette az uno névmás áll.
On crede lo que on spera
‘Az emberek hisznek abban, amit remélnek’
Quando on se promena in iste parco, altere promenatores collide frequentemente con uno
‘Amikor sétálunk ebben a parkban, más sétálók gyakran belénk botlanak’
Az uno tulajdonképpen a határozatlan névelő főnévi névmási formája. A fentieken kívül alanyként is használhatjuk az on szócska helyett. Vö. 21. §..
A többes szám első és második személyű személyes névmások: nos ‘mi’, vos ‘ti; önök, maguk’. A harmadik személyű illes, illas, illos ‘ők, azok’ formák tulajdonképpen az egyes számú ille, illa, illo ‘ő, az’ névmások szabályos többes számú alakjai. A hím-, nő- és semlegesnem megkülönböztetése fakultatív: a magyarhoz hasonlóan a (formailag hímnemű) illes alak utalhat az összes nemre. A hímnemű forma használatos kevert nem esetén is: Illes – non solmente ille sed etiam illa – es illac ‘Ott vannak ők – nemcsak a férfi, de a nő is.’
A többi szófajtól eltérően – a többes szám első és második személy kivételével – a személyes névmás megkülönböztet ESETEKet: az alanyesetű formák mellett vannak tárgy- és részeshatározót kifejező függő alakok is. Egyes szám első és második személyben a függő alakok: me ‘engem, nekem’, te ‘téged, neked’. A harmadik személyű le, la, lo ‘őt, azt; neki, annak’, les, las, los ‘őket, azokat; nekik, azoknak’ függő alakok nem mások, mint a megfelelő alanyesetű formák második szótagjai.
Ami a személyes névmási esetalakok HASZNÁLATát illeti, különbséget kell tenni, hogy (a) alanyról, (b) tárgy-, ill. részeshatározóról, vagy (c) elöljárószó utáni használatról van-e szó. Az alapalak használatos, ha a névmás alany vagy – a harmadik személy esetén – elöljárószóval áll. Függő alakba kerül a névmás, ha tárgy- vagy részeshatározóként használatos, illetve – első és második személy esetén – elöljáró áll előtte. A szabályok megjegyzésében hasznos lehet, ha olyan modellmondatokat alkotunk minden személyben és mindkét számban, mint Io tenta impressionar te con ille ‘Megpróbállak téged lenyűgözni vele hn’.
A fentiek a teljesség kedvéért lettek megadva, azonban a belőlük megalkotott példamondatok esetenként meglehetősen mesterkéltek. Mégis lehetséges állításokat tartalmaznak, ha az alábbiak szerint értelmezzük őket.
A BIRTOKOS NÉVMÁSok melléknevek, és mint ilyenek állhatnak a jelzett szó előtt és után is. L. 33. §, 38. §–40. §. A jelzett szó előtt állva általában nem teszünk névelőt eléjük. Ilyen helyzetben – tehát főnév előtt és névelő nélkül – a birtokos névmások szóvégi -e nélkül, rövid alakjukban állnak (a nostre és a vostre kivételével, ahol a rövidülést a mássalhangzó-torlódás megakadályozza).
Mi fratre e tu soror celebra lor nuptias
‘A fivérem és a lánytestvéred ünneplik a házasságukat’
Mi fratre e le fratre tue es bon amicos
‘Az én fivérem és a te fivéred jó barátok’
Mi fratre e le tue es bon amicos
‘Az én fivérem és a tied jó barátok’
Patre nostre, qui es ...
‘Mi Atyánk, ki vagy ...’
mi matre vagy le matre mie vagy (ritkán) le mie matre ‘az anyám’
Ille labora nocte e die pro le suos
‘Ő hn éjjel és nappal dolgozik az övéiért’
Harmadik személyben mindhárom nemnek egy közös birtokos névmási alakja van egyes és többes számban is. Ha mégis szükség lenne a nemek megkülönböztetése, az alábbiak szerint járhatunk el:
Ille e illa velia tote le nocte al lecto de su (or del) moriente patre de illa
‘A fiú és a lány egész éjjel a lány haldokló apjának ágya mellett ültek’
Mi patre e le suo (or le) de ille es amicos
‘Apám és az övé hn barátok’
A VISSZAHATÓ NÉVMÁS a harmadik személyben mindkét számban se ‘magát, magukat’. Az első és második személyben a személyes névmás függő alakjai használatosak visszaható névmásként.
Io me marita con te, e tu te marita con me
‘Én megházasodtam (= kiházasítottam magam) veled és te megházasodtál (= kiházasítottad magad) velem’
Ille se marita con illa, e illa se marita con ille
Illes se marita con illas, e illas se marita con illes
A visszaható szerkezetek olyan kifejezések, ahol az ige tárgya ugyanaz, mint az alany. A magyarban ezeket gyakran nem visszaható névmással, hanem képzett visszaható igével fejezzük ki, pl. ‘mosakszom’, azaz ‘mosom magam’.
Illa se face indispensabile
Ő nn nélkülözhetetlenné teszi magát’
Io me vide como alteros me vide
‘Úgy látom magam, ahogy mások látnak engem’
A visszaható szerkezeteket lehet szenvedő értelemben használni, ha nincs aktív cselekvő (azaz ágens).
Iste libros se vende al magazin de Bloomingdale
‘Ezek a könyveket a Bloomingdale-nél árusítják’ (= ’Ezek a könyvek árulják magukat a B. boltban’)
Iste libro se vende multo ben
‘Ezek a könyvek nagyon jól kelnek (= árulják magukat)’
Tal cappellos se vide frequentemente
‘Ilyen kalapokat gyakran látni’, illetve ‘Ilyen kalapok gyakran láthatók’
A SZEMÉLYES NÉVMÁS FÜGGŐ ALAKJAI ÉS A VISSZAHATÓ NÉVMÁSOK – az elöljárós szerkezeteket kivéve – az egyszerű igealakok előtt állnak. Az igenevek és a felszólító módú igealakok esetén a sorrend fordított.
Io les surprendeva
‘Megleptem őket’
Pro surprender les io debeva currer
‘Hogy meglepjem őket, futnom kellett’
Dirigente se verso le sol, illa precava
‘A nap felé fordulva imádkozott’
Io collabora con illes
‘Együtt dolgozom velük’
Monstra lo a ille
‘Mutasd meg neki’
Összetett igelakok esetén – melyek egy segédigéből és egy (főnévi vagy befejezett melléknévi) igenévből állnak – a nem alanyesetű személyes, illetve visszaható névmások egyaránt állhatnak a segédige előtt vagy az igenév után.
Io ha surprendite les or io les ha surprendite
‘Megleptem őket’
Io va surprender les or Io les va surprender
‘Meg fogom lepni őket’
A facer műveltető segédige esetén a névmások két lehetséges szórendje logikailag két külön jelentést sugall (vö. 88. §).
Io le face batter le
‘Megüttettem vele hn őt hn’
Io le face batter
‘Üttettem vele hn [egyet], illetve Ütésre bírtam őt hn’
Io face batter le
‘Megüttettem [valakivel] őt hn’
Ha egy függő személyes névmás és egy visszaható névmás kerül egymás mellé, a visszaható névmás áll elöl.
Illa se nos monstra
‘(Ő nn) Megmutatja nekünk magát’
Io me lo dice
‘Azt mondom magamnak’
Amennyiben két nem alanyesetű személyes névmás találkozik, a tárgy – illetve az igével szorosabb jelentéstani kapcsolatban álló névmás – áll hátrébb.
Illa me lo dice
‘Azt mondja nekem’
Illa me lo ha dicite or Illa ha dicite me lo
‘Elmondta nekem’
Pro dicer me lo illa debeva telephonar
‘Hogy ezt elmondja nekem, telefonálnia kellett’
Amikor egy egyszerű függő személyes vagy visszaható névmás kerül egy elöljárós névmás vagy más elöljárós névszó mellé, az egyszerű névmás lesz az első.
Illa ha le tempore pro intertener se con illes
‘(Neki nn) Van ideje, hogy velük hn szórakozzon’
Illa ha le tempore pro intertener se con su canes
‘(Neki nn) Van ideje, hogy a kutyáival szórakozzon’
Illa ha intertenite se con illes vagy Illa se ha intertenite con illes
‘(Ő nn) Szórakozott velük hn’
N. B. Az interlinguában más nyelvektől eltérően nincs különbség a névmások tárgy- és részeshatározós alakja között. Ha mégis meg kell különböztetnünk a részeshatározót, vagy hangsúly esik rá, akkor az a elöljárószót használjuk.
Io inviava un telegramma a mi granpatre
‘Küldtem egy táviratot a nagyapámnak’
Io lo inviava a mi granpatre
‘Elküldtem a nagyapámnak’
Io le inviava un telegramma
‘Küldtem neki egy táviratot’
Io le lo inviava vagy Io lo inviava a ille
‘Elküldtem neki’
A névmások megelőző szakaszokban leírt szórendi szabályaitól el lehet térni, ha azt a ritmus vagy a hangsúly megkívánja.
Ille ama arachides e illa ama se
‘A fiú szereti a földimogyorót és a lány szereti magát’
Io vos crede si vos crede me
‘Hiszek neked, ha te hiszel nekem’
A VONATKOZÓ NÉVMÁSok: que és qual. A kettő közül a que önálló (főnévi), a qual jelzői (melléknévi) használatú.
Le ultime traino que pote portar me ibi a tempore parti in cinque minutas
‘Az utolsó vonat, amely időben elvihet engem oda, öt percen belül indul’
Ille fuma opium, qual vitio ille ha acquirite durante le guerra
‘(Ő hn) Ópiumot szív, amely káros szenvedélyre a háború alatt szokott rá’
A le határozott névelővel megelőzve a qual szó is lehet önálló (főnévi) használatú, és ekkor többes számba is tehető.
Le cavallo e le asino le qual non esseva sellate curreva a velocitate equal
‘A ló és a szamár, amely (utóbbi) nem volt felnyergelve, egyforma sebességgel futottak’
Le cavallo e le asino le quales non esseva sellate...
‘A ló és a szamár, amelyek nem voltak felnyergelve...’
A que és qual ragozása elöljárószókkal történik: de (birtokos eset), a (részeshatározós eset). Van ezeken kívül egy speciális jelzői cuje ‘akié, amié, amelyiké’ birtokos vonatkozó névmás, valamit egy qui ‘aki’ alak, amely csak személyekkel kapcsolatban használható alanyesetben, illetve elöljárószóval.
Le documentos que le spia portava con se esseva multo importante
‘A dokumentumok, amelyeket a kém magával vitt, nagyon fontosak voltak’
Le documentos con que le spia escappava esseva multo importante
‘A dokumentumok, amelyekkel a kém megszökött, nagyon fontosak voltak’
Le documentos de que le spia habeva copias esseva multo importante
‘A dokumentumok, amelyeknek a másolatai a kémnél vannak, nagyon fontosak voltak’
Le documentos cuje importantia esseva dubitose incriminava le spia
‘A dokumentumok, amelyeknek a fontossága kérdéses volt, gyanúba keverték a kémet’
Le documentos del quales le spia habeva copias...
‘A dokumentumok, amelyeknek a másolatai a kémnél vannak...’
Le documentos, le importantia del quales esseva dubitose...
‘A dokumentumok, amelyeknek a fontossága kérdéses volt...’
Le spia qui portava le documentos esseva habile
‘A kém, aki elvitte a dokumentumokat, ügyes volt’
Le spia que le agente de policia habeva vidite portava con se le plus importante documentos
‘A kém, akit a rendőr meglátott, magával vitte a legfontosabb dokumentumokat’
Le spia de qui le policia habeva establite le identitate...
‘A kém, akinek a személyazonosságát a rendőrség megállapította...’
Le spia cuje identitate le policia habeva establite...
‘A kém, akinek a személyazonosságát a rendőrség megállapította...’
N. B. Az interlinguában – az angollal ellentétben – nem maradhat el a vonatkozó névmás a tagmondatok elől.
The tobacco you smoke is abominable
Le tabaco que vos fuma es abominabile
‘A dohány, amit szívtok (ön szív, önök szívnak), undorító’
The onions you ate smell to high heaven
Le cibollas que tu ha mangiate odora al alte celo‘A hagyma, amit eszel, éktelenül büdös’
A gyakorlatban azonban mégis használatos a qui névmás alanyesetben a que helyett nem személyekkel kapcsolatban is, ha azok “aktívak” (mint pl. állatok, csoportok, szervezetek), hogy elkerülhessük a tárgyeset jelöletlenségéből eredő olyan félreérthető mondatokat, mint nos ha un can que nos ama ‘van egy kutyánk, amelyet szeretünk’ v. ‘van egy kutyánk, amely szeret minket’. Ez utóbbit emiatt kifejezhetjük úgy is: nos ha un can qui nos ama.
A lo que ‘(az,) ami(t); (az[t]), hogy mi(t)’ vonatkozó névmást illetően l. a 21. § fentebb.
A MUTATÓ NÉVMÁSok alakilag önállóan használt melléknevek. Melléknévi jellegüknél fogva önálló (főnévi) használatban képesek utalni a természetes nemre és a számra. Végződésük nem a főnevesült melléknevekének (-e: általános, -o: hím- vagy semleges, -a: nőnem), hanem a harmadik személyű személyes névmásénak (-e: hím-vagy általános, -a: nőnem, -o: semleges) felel meg.
A közelre mutató névmás az iste ‘ez’, a távolra mutató az ille ‘az’.
iste homine e ille femina
‘ez az férfi és az a nő’
ille homine e iste femina
‘az a férfi és az a nő’
iste tabula e ille libro
‘ez az asztal és az a könyv’
ille tabula e iste libro
‘az az asztal és ez a könyv’
Iste pais es libere
‘Ez az ország szabad’
Isto es un libere pais
‘Ez sn egy szabad ország’
Iste puera odia illa
‘Ez a lány utálja azt (nn a másik lányt)’
Que es isto? Que es illo?
‘Mi ez sn? Mi az sn?’
Ille idiota!
‘Az hn az idióta!’
Istes es mi studentes
‘Ezek hn az én tanítványaim’
Istas es mi filias
‘Ezek nn a lányaim’
Da me ille libros. Illos es le mies
‘Add ide nekem azokat a könyveket! Azok sn az enyémek’
Iste edition es plus complete que ille [sic!] duo
‘Ez a kiadás teljesebb, mint az a kettő’
Iste edition es plus complete que illos
‘Ez a kiadás teljesebb, mint azok sn’
(Nő mondja)
Io es una de illas qui crede que le matrimonio es sancte;
‘Azok nn egyike nn vagyok, aki hisz abban, hogy a házasság szent’
(Férfi mondja)
Io es uno de illes qui crede...
‘Azok hn egyike hn vagyok, aki hisz abban...’
N. B. A celle névmás az ille ‘az’ kollaterális formája. Egy szövegben a két alakot ne keverjük.