Copyright, MCMLI, by International Auxiliary Language Association, Inc.
Copyright, MCMLV, by Science Service, Inc.
E nyelvtan első kiadásának előszavát helybenhagyólag elolvasták olyan személyek, akik az interlingvisztikai kutatásaikról ismertek. Egyben felhatalmazást adtak nevük e helyen történő feltüntetésére, mivel a szerzőkhöz hasonlóan hisznek abban, hogy a segédnyelvi mozgalom egysége leginkább a modern nemzetközi nyelv alapelveiről való egyetértésben rejlik, mivel ezek az alapok elég erősek ahhoz, hogy a gyakorlati műveleteknél lehető legnagyobb választási szabadságot biztosítva inkább előnyösek, semmit károsak legyenek a közös ügy szempontjából. Az aláírók nem olvasták a nyelvtan kéziratát magát, és a nevük feltüntetéséhez való hozzájárulás nem is vonatkozik másra, csak az előszóban kifejtett vezéreszmékre. Az is kihangsúlyozandó, hogy az aláírók egyénekként és nem valamely csoport tagjaiként lettek felkérve. Pontosabban szólva jobbnak véltük lemondani nemcsak bármely szervezetnek a listán való feltüntetéséről, de még az ezekben való tagságéról is, nehogy az a vélekedés ébredhessen, hogy az aláírás az illetők személyes álláspontjánál többet fejez ki.
| Henk Bijlsma | Aldo Lavagnini | Henrik Molenaar |
| A. De Belie | Campos Lima | Engelbert Pigal |
| Walter Hinde | Paul Mitrovich | André Schild |
Second Printing, 1971
ISBN 0-8044-0186-1
Library of Congress Catalog Card Number: 75-154059
Amikor ez a könyv 1951-ben először megjelent, a nyelv, amit leírt, még csak tervezet volt. Most, valamivel több, mint három évvel később azonban már működő valóság.
1953-ban a Nemzetközi Segédnyelvi Szervezet (International Auxiliary Language Association) – amelynek a védnöksége alatt került sor az interlingua létrehozásához szükséges kutatásokra és kísérleti munkákra – átadta az új nyelv gyakorlatban történő elterjesztésének a feladatát a Science Service-nek, egy tudományos népszerűsítő társaságnak. Két év működés nyomán a Science Service interlinguával foglalkozó osztályának sikerült bebizonyítania az interlingua gyakorlati értékét a nemzetközi kommunikációban, különösen tudományos, és ezen belül is orvostudományi téren. Számos újság fogadta el az interlinguát a kivonatok és összefoglalók második nyelveként, és több nemzetközi kongresszus – kiemelten a Washingtonban 1954-ben megtartott második Kardiológiai Világkongresszus – alkalmazta haszonnal a programjában a többszörös fordítás kiváltására.
Az interlingua rendkívüli előmenetele az alkalmazott alapelvek helytállóságának bizonyítéka, ugyanakkor egy személy – Watson Davis úr, a Science Service igazgatója – bölcs tanácsai és magával ragadó lendülete nélkül nem lettünk volna képesek eljutni idáig.
Az interlingua nyelvtan ezen második kiadása az első kiadás gondosan javított új lenyomata. Elkészítésekor hálásan felhasználtuk sok interlinguául tanuló megjegyzését, különösen a New York City-beli Erich Bergerét, a caracasi Woodruff W. Bryne-ét és a bécsi Eugen Wüsterét.
Ez a nyelvtan a nemzetközi nyelv szókincsét tartalmazó Interlingua–angol szótárral (Interlingua–English Dictionary, IED)* való együtt használatra készült.
A fenti szótár bőséges, 27 000 nemzetközi szóból álló szókincset tartalmaz, valamint egy bevezető részt, amely részletesen ismerteti a szókincs gyűjtésének és normalizálásának módszertanát. Az összeállítás során ezt a szókincset tartalmazó különféle nemzeti nyelveket úgy tekintettük, mintha egy létező köznyelv változatai, illetve nyelvjárásai lennének.
Manapság más nem képzelhető el a gyakorlatban olyan segédnyelv, amelyik nem használja fel így vagy úgy a létező nemzetközi szókincset. Ez magában foglalja azt, hogy az interlingua–angol szótár – amelyik a nemzetközi szókincset gyűjtötte fel – várhatóan hasznos lehet a legtöbb – ha nem az összes – olyan most létező segédnyelvi rendszer szempontjából, amelyek a szavak nemzetköziségének elvén alapulnak, illetve erre építenek.
Amennyiben már segédnyelvi rendszerek is használni fogják az interlingua–angol szótár szóanyagát akár annak jelenlegi formájában, akár kisebb-nagyobb módosításokkal és korlátozásokkal, akkor az eredmény a különböző rendszerek és tervezetek várva várt újraközeledése lehet. Ez a folyamat így segíthet annak felismerésében, hogy valójában nem különálló segédnyelvekről, hanem egyazon nemzetközi nyelv változatairól, illetve nyelvjárásairól van szó.
A nemzetközi nyelv jelen nyelvtanát az interlingua–angol szótár szókincséhez tervezett, annak megfelelő nyelvi rendszerként javasoljuk. Ez egy praktikus és egyszerű rendszer, de minden előnye ellenére nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ez a segédnyelvtervezet is csak egy változata, illetve nyelvjárása a fent említett alapnyelvnek. Ez a megállapítás igen hangsúlyos, mivel nagy gyakorlati fontossággal bír az, hogy az olvasó megértse, nem egy kisszámú lelkes úttörő által gyakorolt vadonatúj nyelvbe kívánjuk bevezetni, hanem e nyelvtan használatával a világ összes szegletét felölelő, szépszámú, segédnyelveket támogató közösség tagjává lesz, akik mind ugyanazon a nyelven beszélnek, illetve írnak, ha kisebb vagy nagyobb eltérésekkel is. E nyelv természetéhez tartozik, hogy jókora, egyik vagy másik rokon nyelvtani rendszert felölelni képes rugalmassággal rendelkezik; csakúgy mint, ahogy a természetes nyelvek természetéhez tartozik az, hogy területi, réteg-, illetve egyéni nyelvváltozatokban használjuk.**
Fontos, hogy folyton növekvő számú ember tanuljon meg a világban más nemzetbeliekkel kommunikálni a közös nemzetközi nyelven. Reméljük, hogy sokan e nyelvtan alapján fogják ezt tenni, de nem véletlenül neveztük művünket a nemzetközi nyelv egy nyelvtanának. Ez ugyanis nemcsak azt foglalja magában, hogy ugyanennek a nyelvnek más nyelvtanai és változatai is lehetségesek, hanem azt is, hogy ezek a miénktől eltérő változatok is felettébb üdvözlendők.
A.G.
H. E. B.
* Interlingua-English, a Dictionary of the International Language, készült a Nemzetközi Segédnyelvi Szervezet (International Auxiliary Language Association, IALA) kutatói által, Alexander Gode Ph.D. irányítása alatt. 480 oldal, Frederick Ungar Publishing Co. – A továbbiakban minden, az “interlingua szótár”-ra történő hivatkozás ezt a szótárt jelenti, amely jelenleg itt érhető el.
** Az itt részletezett nyelvtan – annak ellenére, hogy az egyedi szabályait tekintve teljesen egyértelmű – ténylegesen is gondoskodik legalább egy kollaterális nyelvvariánsról, amint az a 15 § megjegyzése, 57 § megjegyzése, 79 § megjegyzése, 97 § megjegyzése, 116 § megjegyzése, 134 § bevezető megjegyzésének vége, 148 § megjegyzése.