Az Interlingua egy nyelvtana

Alexander Gode & Hugh Blair IALA 1951

Szóalkotás

Igéből történő képzések

145. §

Az IGÉKHEZ JÁRULÓ KÉPZŐK általában kötőelemmel – tőképzővel, illetve kötőhanggal – kapcsolódnak az igetőhöz. A kötőelem alakja az igetípus és az adott képző függvényében változik.

A magyar gyakorlathoz hasonlóan a kötőelemet rendszerint a képző részének is tekinthetjük, így a gyakorlatban egy képzőnek – a többféle kötőelem függvényében – többféle alakja lehet, mint pl. -ation, -ition, -ion. Az -*ada, -*age és -*eria képzők kivételesek abban, hogy nem kötőelemmel kapcsolódnak, így csak egyalakúak. Az igéhez járuló képzők – a kötőrészük nélkül – az alábbiak:

-ada
-age
-eria
-nte
-ntia
-mento
-bile
-ion
-ive
-ura
-or
-ori, -orio
-e

146. §

Minden igének két töve van, és az adott képző szabja meg, hogy melyiket kell használni. Az elsődleges igető a főnévi igenévből képződik az -ar, -er, illetve -ir végződés elhagyásával. Ehhez a tőhöz az -*ada, -*age, -*eria, -nte, -ntia, -mento, -bile képzők járulnak. Közülük a négy utolsó kötőhanggal kapcsolódik. Ez az -ar típusú igéknél mindig -a-; az -er típusú igéknél -i- a -mento és -bile képzők előtt, illetve -e- a -nte és -ntia esetén; míg az -ir típusú igéknél -mento és -bile előtt -i- áll, a -nte és -ntia képzők pedig -ie-vel kapcsolódnak. Példákat l. 152. §. N. B. Az itt használandó kötőhangzók megegyeznek a két melléknévi igenévnél használtakkal, vö. 93. §, 95. §.

147. §

Az elsődleges igetőhöz, azaz a végződés nélküli főnévi igenévhez járuló képzők kötőhangzóval bővített alakjainak listája az alábbi:

-ada
-age
-eria
-ante
-ente
-iente
-antia
-entia
-ientia
-amento
-imento
-abile
-ibile

A fenti alakokhoz tartozó képzőket a következő szakaszokban tárgyaljuk. Megjegyzendő, hogy az -ante az alakváltozataival együtt nem más, mint a folyamatos melléknévi igenév képzője, és mint ilyen, a 93. § és követő szakaszokban ismertetésre került.

148. §

A másodlagos igető vagy szabálytalan – ezt az interlingua szótárból ismerhetjük meg (pl. a figer, verter, cognoscer alatt) –, vagy az elsődleges tőből képezzük -ar típusú igék esetén -at-, illetve az -er és -ir típusú igék esetén -it- tőképző elem hozzáadásával. Vagyis ez a tő nem más, mint a befejezett melléknévi igenév a véghangzó nélkül (vö. 95. § – 97. §). A másodlagos tőhöz járuló képzők: -ion, -ive, -ura, -or, -ori, -orio.

A szabálytalan másodlagos tövű igéket részletesen az I. melléklet tárgyalja.

Az alább ismertetésre kerülő, szabálytalan tövekkel kapcsolatos kollaterális igerendszert vagy teljes egészében alkalmaznunk kell, vagy teljes egészében hagyjuk figyelmen kívül, de ne keverjük ötletszerűen az alakokat. A kollaterális rendszer az igék hármas csoportosításával szemben négy típust különböztet meg az alábbiak szerint:

  1. Az -ar és -ir típusú igék változatlanok maradnak.
  2. Az interlingua szótárban -er típusúnak jelzett igék két csoportra bomlanak:
    1. azokra, amelyek főnévi igeneve változatlanul -er, illetve
    2. azokra, amelyek főnévi igenevének végződése hangsúlytalan -ere lesz

A hangsúlytalan -ere végű igék csoportja majdnem teljesen megegyezik azon igék csoportjával, amelyek az interlingua szótárban (az I. melléklet szerint) -er főnévi igenévvel vannak megadva és van szabálytalan másodlagos tövük. A kollaterális igerendszer használatakor tehát az -er és -ere típusok elkülönítése – az alább részletezett két szempont kivételével – azon alapszik, hogy az előbbieknek nincs, az utóbbiaknak pedig van rendhagyó másodlagos tövük. Ezen kívül még ahhoz, hogy definiáljuk, melyek az -ere típusú igék (a) fel kell sorolnunk, hogy közülük melyeknek nincs az interlingua szótárban szabálytalan másodlagos tövük, illetve (b) ki kell zárnunk a nem ide tartozó, de szabálytalan tővel rendelkező igéket.

(a) Az alábbi -ere főnévi igenevű igéknek nincs szabálytalan másodlagos tövük: addere, appetere, arguere, congruere, in- és succumbere, edere ‘eszik’, edere ‘szerkeszt; közöl, kiad’, essere, fremere, furere, lambere, molere, perdere, petere, rendere, strepere, tremere, vergere, vivere, valamint összetételeik.

(b) Az alábbi igék főnévi igeneve nem -ere-re végződik, annak ellenére, hogy van rendhagyó másodlagos tövük: censer, compler, deler, docer, ad-, co- és inherer, indulger, luger, miscer, morder, mover, mulger, pender, posseder, rider, seder, as-, dis-, pre-, re-, sub-, obsider, sorber, sponder, suader, tener, tonder, torquer, torrer, vider, valamint összetételeik.

Az -ere végű igék az összes származékuk tekintetében követik az -er típusú igék esetén megadott mintákat. A kollaterális igerendszer használata esetén az -ite képzős befejezett melléknévi igenevek (függetlenül attól, hogy -er vagy -ere típusú igékből képeztük-e őket) a hátulról a harmadik szótagon hangsúlyozódnak és nem esnek a kollaterális helyesírás 15. § h) pontja hatályának alá (tehát az -e véghangzó nem marad el).

149. §

Ha a másodlagos tő -at-, illetve -it- elemét nem a tő, hanem a képző részének tekintjük, akkor csak a rendhagyó tövű igék esetén szükséges a másodlagos tő megkülönböztetése, a szabályos igék kezelhetők egytövűként. Ebben az esetben az érintett képzők alakjai az alábbiak:

-ar típusú szabályos igék esetén
(az elsődleges tőhöz járulva)		 -er és -ir típusú szabályos igék esetén
(az elsődleges tőhöz járulva)		 Szabálytalan igék esetén
(a másodlagos tőhöz járulva)
-ation -ition -ion
-ative -itive -ive
-atura -itura -ura
-ator -itor -or
-atori -itori -ori
-atorio -itorio -orio
-ate -ite -e

150. §

N. B. A rendhagyó tőből képzett alakok akkor is használhatók, ha egyébként szabályosnak is tekintünk minden igét. Így az olyan kettős alakok megengedhetők, mint facer ‘csinál, tesz’ > factor vagy facitor ‘csináló, készítő, gyártó’, tender ‘nyújt, feszít’ > tensor vagy tenditor ‘nyújtó, feszítő’ stb. Újképzések esetén általában a szabályos alakot részesítsük előnyben. Az -ate melléknévi igenévi képzővel és alakváltozataival – így a velük azonos melléknevekkel is – foglalkoznak a 95. § és követő szakaszok. A szabályosan az elsődleges igetőhöz járuló -bile képző – az ige osztályának megfelelő kötőhangzón keresztül – a rendhagyó másodlagos tőhöz kapcsolódik, ha ez utóbbi -pt-, -st-, -s-, -ss- vagy -x- végű.

151. §

A főnévi igenevek főnévként való használatáról l. 83. §.

152. §

Főnevek és melléknevek igékből az alább felsorolt képzők segítségével képezhetők. A zárójelben megadott főnévi igenévi végződéssel azt jeleztük, hogy az adott képző csak ahhoz a típusú igéhez járulhat. Hasonlóképpen – kiírva vagy rh rövidítéssel – megjelöltük a csak a rendhagyó másodlagos tövekkel használatos képzőalakokat. N. B. A csillaggal megjelölt képzők előtt tővégi -c írása megváltozhat – a és o előtt -ci-re, illetve e és i előtt -ch-ra –, hogy a kiejtés megmaradjon, vö. 137. §, 3. bekezdés.

-*ada
fn ‘folytonos vagy hosszan tartó ...-ás’ pl.
cavalcar ‘lovagol’ > cavalcada ‘lovaglás’
Új képzés:
currer ‘fut’ > currada ‘futás’
Megjegyzés: Főnévi alapú képzéseit l. 138. §. A hasonló, ill. rokon értelmű képzőket l. 154. §.
-*age
fn ‘...-ás mint tevékenység vagy folyamat’ pl.
acierar ‘acéllal bevon’ > acierage ‘acéllal való bevonás’;
Új képzés:
borrar ‘(meg/ki)töm’ > borrage ‘tömés (folyamata)’; contrafacer ‘utánoz, hamisít’ > contrafaciage ‘hamisítás, utánzás’
Megjegyzés: Főnévi alapú képzéseit l. 138. §. További, a-val vagy o-val kezdődő képző előtt -agi- alakot vesz fel. A hasonló, ill. rokon értelmű képzőket l. 154. §.
-*eria
  1. ‘hely, ahol ...(-nak)’ pl.
    distillar ‘desztillál, lepárol’ > distilleria ‘lepárló(üzem), szeszfőzde’;
    Új képzés:
    blanchir ‘fehérít’ > blancheria ‘fehérítőüzem’; piscar ‘halászik’ > pischeria ‘halászhely’;
  2. ‘...-ás mint művészet, kézművesség, kereskedelem’ vagy ‘...-ás gyakorlata; valamint ezek eredménye’ pl.
    brodar ‘hímez, kézimunkázik’ > broderia ‘hímzés, kézimunka’;
    Új képzés:
    robar ‘lop, rabol’ > roberia ‘rablás’
Megjegyzés: Főnévi alapú képzéseit l. 138. §. A hasonló, ill. rokon értelmű képzőket l. 154. §.
-amento (-ar), -imento (-er, -ir)
fn ‘...-ás mint tevékenység vagy ennek eredménye’ pl.
arrangiar ‘elrendez, elintéz, eltervez, rendbe tesz’ > arrangiamento ‘rendelkezés, elrendezés’;
abolir ‘megszüntet, érvénytelenít’ > abolimento ‘megszüntetés, érvénytelenítés’;
Új képzés:
fagottar ‘kötegel, nyalábba köt’ > fagottamento ‘kötegelés, nyalábba való kötés’;
fulger ‘(fel)villan, villog’ > fulgimento ‘(fel)villanás, villogás’
Megjegyzés: A hasonló, ill. rokon értelmű képzőket l. 154. §.
-ante (-ar), -ente (-er), -iente (-ir)
mn ‘...-ó/ő, ami/aki ...’ pl.
abundar ‘bővelkedik vmiben, bőven van’ > abundante ‘bőséges; bővelkedő, gazdag vmiben’;
coherer ‘összetapad, tapadós (lesz), következetes (lesz/marad)’ > coherente ‘tapadós, következetes’;
obedir ‘engedelmeskedik’ > obediente ‘engedelmes(kedő)’;
Új képzés:
florar ‘virágzik’ > florante ‘virágzó’;
subscriber ‘aláír’ > subscribente ‘aláíró’;
inhibir ‘(meg)tilt, gátol’ > inhibiente ‘tiltó, gátló’
Megjegyzés: Azonos a folyamatos melléknévi igenévi képzővel. L. 93. § (különösen a megjegyzés).
-ante (-ar), -ente (-er), -iente (-ir)
fn ‘...-ó, ami/aki ...’, pl.
brillar ‘ragyog, fénylik’ > brillante ‘briliáns, csiszolt gyémánt’;
studer ‘tanul, tanulmányoz’ > studente ‘tanuló, hallgató’;
emollir [Orv.] ‘(meg)puhít, (meg)lágyít’ > emolliente ‘lágyító-/puhítószer’;
Új képzés:
formar ‘alakít, formál, készít, formál’ > formante ‘formáns’;
diriger ‘vezet, igazgat, irányít’ > dirigente ‘igazgató, vezető, karmester’;
inhibir ‘(meg)tilt, gátol’ > inhibiente ‘gátló(szer)’
Megjegyzés: A folyamatos melléknévi igenévi képző főnevesedése L. 93. § (különösen a megjegyzés). Jelentésében rokon az -*ator-ral, de jobban hangsúlyozza a folyamat tényét.
-antia (-ar), -entia (-er), -ientia (-ir)
fn ‘...-ás, mint állapot vagy minőség’ pl.
tolerar ‘eltűr, elvisel; megenged’ > tolerantia ‘(el)tűrés, türelem; tolerancia’;
adolescer ‘felnő, felserdül’ > adolescentia ‘ifjúkor, kamaszkor’;
experir ‘kipróbál, megpróbál, megtapasztal’ > experientia ‘tapasztalat, megismerés, gyakorlat’;
Új képzés:
irradiar ‘kisugároz’ > irradiantia ‘kisugárzás’;
arder ‘ég, lángol; (el)éget’ > ardentia ‘hév, lángolás, hevesség’;
inciper ‘kezd’ > incipientia ‘kezdet; kezdeti, kezdődő volta (vmnek)’
Megjegyzés: A folyamatos melléknévi igenév -ia képzős származéka. L. 93. § (különösen a megjegyzés) és 141. §.
-abile (-ar), -ibile (-er,-ir)
mn ‘...-ható, ...-andó, érdemes ...-ni’ pl.
observar ‘megfigyel, észlel; betart; észrevételez’ > observabile ‘észlelhető; betartandó; figyelemre méltó’;
admirar ‘(meg)csodál, gyönyörködik’ > admirabile ‘csodálatos, bámulatra méltó’;
leger ‘olvas’ > legibile ‘olvasható’;
audir ‘hall(gat)’ > audibile ‘hallható’;
Új képzés:
exaggerar ‘eltúloz’ > inexaggerabile ‘el nem túlozható’;
financiar ‘finanszíroz’ > financiabile ‘finanszírozható’;
finir ‘befejez’ > finibile ‘befejezhető’;
franger ‘tör’ > frangibile ‘törékeny, (könnyen) törhető’
Olyan igék esetén, amelyek rendhagyó másodlagos töve -pt-, -st-, -s-, -ss- vagy -x- végű, a -bile képző ehhez a tőhöz kapcsolódik, nem az elsődlegeshez, pl.
perciper (-cip- / -cept-) ‘észlel, érzékel’ > perceptibile ‘észlelhető, érzékelhető’;
Új képzés:
tonder (tond- / tons-) ‘vág’ > intonsibile ‘vághatatlan’. L. még 150. §.
-ation (-ar), -ition (-er, -ir)
fn ‘...-ás mint tevékenység vagy ennek eredménye’ pl.
installar ‘elhelyez; beszerel, beállít’ > installation ‘beszerelés, beállítás; berendezés, felszerelés’
adder ‘összead, hozzáad’ > addition ‘összeadás’
audir ‘hall(gat)’ > audition ‘hallás’
Új képzés:
atomisar ‘atomizál’ > atomisation ‘atomizáció’
amollir ‘(meg)puhít, (meg)lágyít’ > amollition ‘lágyulás, puhítás’
Rendhagyó másodlagos tővel a rövid -ion képzővariáns használatos, pl.
convenir (-ven- / -vent-) ‘gyülekezik; megegyezik’ > convention ‘egyezmény, gyülekezet’
Új képzés:
derelinquer (-linqu- / -lict-) ‘elhagy, abbahagy’ > dereliction ‘elhagyás; gondatlanság, hanyagság’
consentir (-sent- / -sens-) ‘hozzájárul, beleegyezik’ > consension ‘hozzájárulás, beleegyezés’.
Megjegyzés: A hasonló, ill. rokon értelmű képzőket l. 154. §.
-ative (-ar), -itive (-er, -ir), -ive (rh)
mn
  1. ‘hajlamos ...-ni’ pl.
    sedar ‘enyhít, megnyugtat’ > sedative ‘nyugtató, csillapító, enyhítő’
    depler ‘elfogyaszt, kimerít’ > depletive [sic!] ‘kimerítő’
    fugir ‘menekül; elröppen (idő)’ > fugitive ‘menekülő, szökésben lévő; múló, rövid életű’
    Új képzés:
    isolar ‘elszigetel, izolál’ > isolative ‘elszigetel(őd)ésre hajlamos’
    moner ‘(meg)dorgál, (meg)int’ > monitive ‘dorgáló, intő, feddő; figyelmeztető’
    finir ‘befejez’ > finitive ‘végső, befejező’
  2. ‘...-(ód)ás célját szolgáló, ...-ásra való’ pl.
    demonstrar ‘demonstrál’ > demonstrative ‘demonstratív’
    compler ‘elvégez, betetőz, kiegészít’ > completive [sic!] ‘kiegészítő, pótló, pót-’
    partir ‘(fel)oszt, elválaszt’ > partitive ‘rész-, részleges, (meg)osztó’
    Új képzés:
    alligar ‘(össze)köt, (össze)kapcsol’ > alligative ‘kötő-, kapcsoló-’
    circumjacer ‘körülvesz’ > circumjacitive ‘körülvevő, környező’;
    guarnir ‘dekorál, feldíszít, rendbe hoz’ > guarnitive ‘dekoratív, díszítő (hatású)’
Rendhagyó másodlagos tővel a rövid -ive képzővariáns használatos, pl.
reciper (-cip- / -cept-) ‘kap, átvesz; elfogad; fog, vesz (adást)’ > receptive ‘fogékony, befogadó’
defender (-fend- / -fens-) ‘véd, óv’ > defensive ‘védekező, defenzív’
Új képzés:
eveller (-vell- / -vuls-) ‘kitép, kiszakít’ > evulsive ‘evulzív, kiszakadással/kitépődéssel járó’;
exhaurir (-haur- / -haust-) ‘kimerít, elhasznál’ > exhaustive ‘kimerítő, alapos’
-*ator (-at), -itor (-er, -ir), -or (rh)
fn ‘aki/ami ..., ...-ó/ő (élőlény, dolog)’ pl.
administrar ‘adminisztrál, igazgat’ > administrator ‘adminisztrátor, ügyintéző’
accelerar ‘gyorsít’ > accelerator ‘gyorsító, gázpedál’
consumer ‘fogyaszt, felhasznál’ > consumitor ‘fogyasztó (felhasználó)’
expedir ‘elküld, felad’ > expeditor ‘feladó, küldő’
Új képzés:
ponderar ‘mérlegel, fontolóra vesz; eltűnődik’ > ponderator ‘mérlegelő; tűnődő’
siccar ‘szárít’ > siccator ‘szárító’
urger ‘sürget, siettet, hajt’ > urgitor ‘siettető, sürgető’
compartir ‘feloszt’ > compartitor ‘felosztó’
Rendhagyó másodlagos tővel a rövid -or képzővariáns használatos, pl.
distribuer (-tribu- / -tribut-) ‘kioszt, kihord; kereskedik’ > distributor ‘kihordó, közvetítő (kereskedő)’
Új képzés:
franger (-frang- / -fract-) ‘tör’ > fractor ‘törő, zúzó; kőfejtő’
exhaurir (-haur- / -haust-) ‘kimerít, elhasznál’ > exhaustor ‘kimerítő, elhasználó’
Megjegyzés: Jelentésében rokon az -ante stb. képzővel, amely előnyben részesítendő az -escer végű igék esetén. A megfelelő nőnemű alakok az -atrice stb. képzővel állnak elő.
-*atori (-at), -itori (-er, -ir)
mn ‘...-áshoz (mint tevékenységhez) tartozó, ...-ásra szolgáló’ pl.
circular ‘kering, köröz; köröztet’ > circulatori ‘keringési, kör-’
merer ‘megérdemel, kiérdemel’ > meritori ‘érdemdús, dicséretre méltó, érdemleges’
transir ‘átkel, átmegy’ > transitori ‘múló, múlékony, átmeneti’;
Új képzés:
ventilar ‘szellőztet, levegőztet’ > ventilatori ‘szellőztető, levegőztető, légcsere-, ventilatorikus’
coercer ‘kényszerít, elnyom, leigáz’ > coercitori ‘kényszerítő (erejű); korlátozó’
Rendhagyó másodlagos tővel a rövid -ori képzővariáns használatos, pl.
deluder (-lud- / -lus-) ‘kijátszik, becsap’ > delusori ‘csalóka, megtévesztő; légből kapott’
Új képzés:
sentir (-sent- / -sens-) ‘érez’ > sensori ‘érzék-, érző-, érzékelési, érzékekből származó’
accender (-cend- / -cens-) ‘meggyújt, begyújt’ > accensori ‘gyújtó-’.
Megjegyzés: Gyakran az -ion végű főnevek általános melléknévi formájának képzésére szolgál.
-*atorio (-ar), -itorio (-er, -ir), -orio (rh)
fn ‘hely, ahol ...(-nak); berendezés vagy eszköz, amivel ...(-nak)’ pl.
laborar ‘dolgozik’ > laboratorio ‘laboratórium’
abatter ‘leüt, lever’ > abattitorio ‘vágóhíd’
audir ‘hall(gat)’ > auditorio ‘előadóterem’
Új képzés:
fumar ‘dohányzik, füstöl’ > fumatorio ‘dohányzószoba, füstölőház stb.’
biber ‘iszik’ > bibitorio ‘ivó(hely), itatóhely’;
blanchir ‘fehérít’ > blanchitorio ‘fehérítésre való hely, készség’
Rendhagyó másodlagos tővel a rövid -orio képzővariáns használatos, pl.
scriber (-scrib- / -script-) ‘ír’ > scriptorio ‘íróasztal’
Új képzés:
calefacer (-fac- / -fact-) ‘fűt’ > calefactorio ‘fűtőmű, fűtőház’.
-atrice (-ar), -itrice (-er, ir), -rice (rh)
fn ‘nő, aki ..., ...-ó (nő)’ pl.
imperar ‘uralkodik’ > imperatrice ‘császárnő, császárné’
consumer ‘fogyaszt, felhasznál’ > consumitrice ‘női fogyasztó (felhasználó)’
expedir ‘elküld, felad’ > expeditrice ‘női feladó, küldő’
Új képzés:
crear ‘alkot’ > creatrice ‘alkotónő’
moner ‘(meg)dorgál, (meg)int’ > monitrice ‘női dorgáló, intő, feddő’
audir ‘hall(gat)’ > auditrice ‘női hallgató’
Rendhagyó másodlagos tővel a rövid -rice képzővariáns használatos, ha a tő -t-re végződik. Egyéb rendhagyó tővel lehetőleg ne használjuk, pl.
ager (ag- / act-) ‘szerepel’ > actrice ‘színésznő’
Új képzés:
sarcir (sarc- / sart-) ‘(ki/meg)javít, (meg)foltoz, rendbe hoz’ > sartrice ‘varrónő, szabónő’.
Megjegyzés: Rokon értelmű a hímnemű -*ator stb. variáns -*essa képzős származékával.
-atura (-ar), -itura (-er, -ir), -ura (rh)
fn ‘...-ás mint tevékenység vagy ennek eredménye’ pl.
filar ‘fon, sző’ > filatura ‘fonás, szövés’
crear ‘alkot, teremt’ > creatura ‘teremtmény’
vestir ‘felöltöztet; felvesz (ruhát)’ > vestitura ‘ruha, öltözék’
Új képzés:
martellar ‘kalapál’ > martellatura ‘kalapálás’
nutrir ‘táplál’ > nutritura ‘táplál(koz)ás, élelmezés’
Rendhagyó másodlagos tővel a rövid -ura képzővariáns használatos, pl.
miscer (misc- / mixt-) ‘kever’ > mixtura ‘keverék’
aperir (-per- / -pert-) ‘nyit’ > apertura ‘nyílás’
Új képzés:
tanger (tang- / tact-) ‘érint’ > tactura ‘érintés’
sarcir (sarc- / sart-) ‘(ki/meg)javít, (meg)foltoz, rendbe hoz’ > sartura ‘javítás, rendbe hozás’.
Megjegyzés: A hasonló, ill. rokon értelmű képzőket l. 154. §.
-ate (-ar), -ite (-er, -ir), -e (rh)
mn
  1. ‘...-(t)t, ...-va levő’ pl.
    concentrar ‘összpontosít, koncentrál’ > concentrate ‘koncentrált’
    addormir ‘(el)altat’ > addormite ‘alvó, elaltatott’
    posseder ‘birtokol; hatalmában tart’ > possedite ‘birtokolt; megszállott’
    Új képzés:
    civilisar ‘civilizál’ > civilisate ‘civilizált’
    perder ‘elvesz(í)t’ > perdite ‘elveszett’
    prohibir ‘(meg)tilt, meggátol’ > prohibite ‘tiltott’
  2. ‘...-(t)t, aki/ami ...-(t)t’ pl.
    mediar ‘közvetít’ > mediate ‘közvetett’
    tacer ‘csendben van, hallgat’ > tacite ‘néma, szótlan; hallgatólagos’
    Új képzés:
    germinar ‘csírázik; csíráztat’ > germinate ‘kicsírázott’
    jacer ‘fekszik’ > jacite ‘lefeküdt’
    cader ‘(el/le)esik’ > cadite ‘(le/el)esett’
    faller ‘elromlik, nem sikerül’ > fallite ‘elromlott’
Rendhagyó másodlagos tővel a rövid -e képzővariáns használatos, pl.
confunder (-fund- / -fus-) ‘összekever, összetéveszt’ > confuse ‘zavarodott, zavaros’
Új képzés:
scriber (scrib- / script-) ‘ír’ > scripte ‘(meg)írt, írott’.
Megjegyzés: Azonos a befejezett melléknévi igenévvel, vö. 95. §–97. §.

153. §

Öt IGEI ALAPÚ MELLÉKNÉVKÉPZŐ van.

-ante (-ente, -iente)
Azt fejezi ki, hogy egy dolog vagy egy személy végrehajtja az igével kifejezett cselekvést (causar – causante ‘okozó’: le factor causante le accidente ‘a balesetet okozó tényező’).
-ative (-itive, -ive)
Azt fejezi ki, hogy egy dolog vagy egy személy hajlandó, alkalmas stb. végrehajtani az igével kifejezett cselekvést (causar – causative ‘kiváltó, előidézni képes’: le distinction de plure factores causative ‘a különböző kiváltó (előidézni képes) tényezők megkülönböztetése’).
-*atori (-itori, -ori)
Azt fejezi ki, hogy egy dolog vagy egy személy valamilyen módon összefügg vagy kapcsolatban áll az igével kifejezett cselekvéssel (causar – causatori ‘ok[ok]kal kapcsolatos’: le aspecto causatori del problema ‘a probléma okokkal kapcsolatos szempontja’).
-ate (-ite, -e)
Azt fejezi ki, hogy a – már befejeződött – cselekvést egy tárgy vagy egy személy szenvedi el (causar – causate ‘okozott’: le accidente causate per su neglecto ‘a gondatlansága által okozott baleset’).
-abile (-ibile)
Azt fejezi ki, hogy a cselekvés illethet vagy annak illetnie kellene egy tárgyat vagy egy személyt (causar – causabile ‘előidézhető, előidézendő’: miraculos es causabile solmente per fortias supernatural ‘a csodák csak a természetfeletti erők által idézhetők elő’).

154. §

Az IGEI ALAPÚ FŐNÉVKÉPZŐK közül néhány az igével kifejezett cselekvés, történés többé vagy kevésbé eltérő jellegét fejezi ki.

  1. -*ada
  2. -*age
  3. -*eria
  4. -amento (-imento)
  5. -ation (-ition, -ion)
  6. -atura (-itura, -ura); valamint
  7. -antia (-entia, -ientia) és
  8. a főnévként használt főnévi igenév (-ar, -er, -ir).

A fentiek közti különbség gyakran a hangsúlyozni kívánt árnyalatnyi különbségeken múlik, és nagyon sok esetben az egyik képzést használhatjuk a másik helyett észrevehető jelentésváltozás nélkül. A gyakorlatban egy és ugyanazon igével nemigen használhatjuk az összes képzőt anélkül, hogy mesterkéltek ne lennénk, hacsak nem a jelentéskülönbségük bemutatására.

A procurar ‘beszerez’ igét példának választva a fenti képzőkkel az alábbi főneveket kapjuk eredményül:

  1. procurada
  2. procurage
  3. procureria
  4. procuramento
  5. procuration
  6. procuratura
  7. procurantia
  8. procurar
  1. Az -*ada képző olyan cselekvést fejez ki, amely lezárult és egy egységként nézzük akár a tevékenység eredményét, akár magát a cselekvés folyamatát tekintve. Többes számba tehető. A procurada szó jelenthet egy beszerzési utat kiemelve annak sikerét, illetve eredményét.
  2. Az -*age képző olyan befejezett vagy folyamatban lévő cselekvést fejez ki, amelyet egyszeri tettnek, vagy ilyen tettek egységként felfogott sorozatának tekintünk. Az ilyen szavak általában elvont tartalmúak, és mint ilyenek, nincs többes számuk. A procurage szó egyrészt a beszerzés folyamatát jelenti kiemelve az erre fordított erőfeszítést, költséget stb.; másrészt a beszerző személy foglalkozását fejezi ki, minthogy ez a foglalkozás beszerzési folyamatok sorozatából áll.
  3. Az -*eria képző olyan cselekvést jelöl, amely egy foglalkozás, munkakör, tevékenységi terület stb. része, beleértve az ennek megfelelő termelést egészében vagy egyedi termékekként. A procureria szó kifejezheti a beszerzéssel foglalkozó személy gyakorlati tevékenységét (a fenti másodlagos jelentéseivel együtt). Emellett azonban a szónak van egy másik, sokkal bevettebb jelentése: a hely, ahol a beszerző dolgozik.
  4. Az -amento képző a cselekvést a hatásai és az eredményei szempontjából írja le. A procuramento szó jelölheti a beszerzést, mint egy tettet, vagy a megfelelő cselekvést és a beszerzésre való törekvést.
  5. Az -ation képző magát cselekvést fejezi ki, illetve olyan kézzelfogható folyamatként felfogott cselekvést, amely megismételhető, ezért többes számba tehető. A procuration szó a beszerzés meghatározott végrehajtását jelenti.
  6. Az -atura képző a cselekvést a létrejövő egyedi termék szempontjából jelöli, de jelentheti magát az egyedi terméket, illetve a jelentés kiterjedhet arra a tevékenységre, amelyet az egyedi termék szimbolizál. A procuratura szó így kifejezheti a beszerzés tényét, valamint olyan szervezetet, hivatalt, amely bizonyos követelményeknek megfelelő dolgok beszerzésével foglalkozik.
  7. Az -antia képző a cselekvést mint a cselekvő állapotát írja le. A procurantia szó jelölheti a beszerzést, mint egy megbízatást, amely bizonyos követelményeket támaszt a szóban forgó személlyel szemben.
  8. Az -ar (főnévi igenévi) végződés a cselekvést cselekvésként, vagyis elvont fogalomként határozza meg, így nem tehető többes számba. A procurar szó beszerzést jelent.

N. B. A fenti képzők közti logikai különbségtételt ne vigyük túlzásba. A gyakorlatban a megfelelő képző kiválasztását gyakran nem logikai tényezők határozzák meg, így ezek a tényezők emiatt nem kevésbé lényegesek. A tényleges jelentést és értelmet, általánosságban szólva, befolyásolja az adott képzés nemzetközi (újlatin, angol) használata.

lap tetejére   |   « előző oldal   |   következő oldal »

Vissza a főoldalra