Az Interlingua egy nyelvtana

Alexander Gode & Hugh Blair IALA 1951

Funkciószavak

134. §

N. B. A nyelvtan és a szótár határterületén állnak azok a “segédszavak”, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szavak és a kifejezések közti kapcsolatokat jelölve mondatot építhessünk. Ezek a szavak tehát egyaránt nyelvtani funkciót viselnek (ezért funkciószavaknak hívjuk őket), és csak kevéssé rendelhető hozzájuk konkrét értelem; ennek ellenére általában nem foglalják őket egy közös csoportba, hanem külön szófajokba – elöljárószó, kötőszó, névmás, határozószó stb. – sorolódnak.

Az interlingua szempontjából azonban ezek a funkciószavak különös fontosságú csoportot alkotnak, mivel a nemzetköziségük eléggé korlátozott a többi interlingua szóhoz képest. Az interlingua beszélőinek többsége számára a funkciószavak jelentik szinte kizárólagosan a tanulási nehézséget.

A funkciószavak korlátozott nemzetközisége annak az eredménye, hogy a nemzeti nyelvekben lévő megfelelőik annyira szorosan kötődnek az alapvető nyelvtani szerkezethez, hogy nem nagyon kölcsönzik őket a nyelvek egymás között. Így például míg a német Zigarette szó könnyedén meghonosodott a magyarban, mint cigaretta, addig az ohne ‘nélkül’ elöljárószó csak szlengkifejezésekben található meg.

Gyakorlati példával élve, francia tudás birtokában nem értjük meg még írásban sem az “Our guests started coming in right after we got back from town” angol mondatot. Ugyanennek “Our visitors began to arrive right after we returned from town” változata egy fokkal felismerhetőbb. Végezetül nagyjából francia ajkúak számára is érthető változatot kapunk az alábbi megfogalmazással: “Our visitors commenced to arrive immediately after we returned from the city” ‘Látogatóink közvetlenül azután kezdtek megérkezni, hogy megjöttünk a városból’.

Az első változatban az angol specifikus szókészletét használtuk. Az utolsó mondatban pedig, ahol csak lehetséges volt, nemzetközi szavak angol alakjai szerepeltek, amelyeket egy franciául tudó is megérthet, lévén ezek – ha kissé eltérő, sajátos formában is, de – előfordulnak a francia nyelvben is.

Több vagy kevesebb találékonysággal el lehet érni, hogy bármely nyugati nyelven majdnem kizárólag a nemzetközi szókészlet nemzeti változatát használva beszéljünk vagy írjunk. De minden esetben marad egy lényeges szótömeg, amely “ellenáll” ennek a nemzetköziesítésnek, mint a fenti utolsó angol példában szereplő our ‘miénk’, to főnévi igenévi partikula, after ‘után’, we ‘mi’, from ‘-ból/ből’ és the ‘a(z)’. Ezek mindegyike funkciószó, ámbár néhányuk, mint az after és we, egyaránt rendelkezik nyelvtani funkcióval és kézzelfogható jelentéssel.

Az interlingua szótárban nagyvonalú módon állították össze a funkciószavak állományát. Azokon a szavakon felül is, amelyek a szótár összeállításának rendező elve szerint is nemzetközinek minősülnek, felvételre került számos olyan szó, amely nemzetközi jellegűnek tekinthető. Ez utóbbiak növelhetik az interlingua szótár vonzerejét és használhatóságát.

Az alábbiakban megadjuk a funkciószavak minimális szójegyzékét. A jegyzékre csak azok a tételek kerültek fel, amelyek nélkülözhetetlenek a nyelv működéséhez, de a lista kiegészíthető további, az interlingua szótárból vett elemekkel, elsősorban nyelvtani szerepet betöltő kifejezésekkel. Azon szavak esetén, melyeknek az interlingua szótárban két egyenértékű formája van, a szójegyzék csak egy alakot hoz. De ez nem jelenti azt, hogy a kihagyott változat kevésbé szerencsésnek minősülne. A kérdéses szópárok az alábbiak: alicun – alcun; aliquando – alquando; aliquanto – alquanto; alique – alco; a pena – apena; depost – depois; haber – haver; hic – ci; illac – la; illa – ella; ille – celle; jam – ja; pauc – poc; secundo – secun; semper – sempre; si non – sinon; subinde – sovente; tanto – tan; vice – vece.


lap tetejére   |   « előző oldal   |   következő oldal »

Vissza a főoldalra