Ingvar Stenström — Jeszenszky Ferenc: Interlingua
6 Lection sex / Sexte lection
Hanganyag letöltése (MP3 - 2,89 MB)
Ille prende un decision: "Io apprendera[1] iste lingua. Io comenciara immediatemente. Io visitara un bibliotheca pro cercar un manual e un dictionario." - Quando ille ha[2] retornate a casa ille attaccava[3] con grande diligentia le programma de studio[4] que ille habeva fixate pro hodie. Ille intendeva apprender multo rapidemente[5] su prime lection de Interlingua. Le thema del lection es: "Le division del tempore". Primo ille apprendeva le nomines del dece-duo menses del anno[6]: januario, februario, martio, april, maio, junio, julio, augusto, septembre, octobre, novembre, decembre.
Questiones
1. Esque Hugo pote leger Interlingua? 2. Proque vole ille apprender iste lingua? 3. Que intendeva ille facer in le bibliotheca? 4. Esque ille es diligente? 5. Dice (= Explica) in Interlingua que un "dictionario" es! 6. A que utilisa vos un "manual"?
Szójegyzék
| decision | elhatározás | studio | tanulmány | |
| prender un decision | elhatározni | programma de studio | tanulmányi program | |
| apprender | megtanulni | fixe | fix, rögzített | |
| apprenderá | meg fog tanulni | fixar | rögzíteni | |
| comenciar | elkezdeni | habeva fixate | rögzített | |
| immediate | közvetlen, azonnali | intender | szándékozni | |
| immediatemente | azonnal | intention | szándék | |
| visitar | meglátogatni | multe | sok | |
| bibliotheca | könyvtár | rápide | gyors | |
| cercar | keresni | rapidemente | gyorsan | |
| manual | tankönyv, kézikönyv | thema | téma, tárgy | |
| mano | kéz | divider in | felosztani vmire | |
| manual | kézi | division | felosztás | |
| dictionario | szótár | témpore | idő | |
| casa | ház | primo | először | |
| a casa | haza (határozószó) | nómine | név | |
| in casa | otthon (határozószó) | mense | hónap | |
| attaccar | megtámadni, hozzálátni vmihez | anno | év | |
| diligentia | szorgalom | explicar | kifejteni | |
| diligente | szorgalmas | omne | minden | |
| programma | program | lo que | ami; hogy mi? |
Megjegyzés
A manual 'tankönyv, kézikönyv' voltaképpen a libro manual lerövidült alakja.
Nyelvtan
- Az ige jövő idejének jele a főnévi igenévhez függesztett hangsúlyos a: leger 'olvasni', io legerá 'olvasni fogok'. - A jövő idő a va segédige és a főnévi igenév segítségével is képezhető: io va leger. Megjegyezzük azonban, hogy az igényesebb nyelvhasználatban ez az alak az úgynevezett közvetlen jövőt jelöli; jelentése tehát 'éppen most fogok olvasni'. - (A közvetlen jövőhöz hasonlóan van közvetlen múlt is: "Éppen most olvastam" = Io veni de leger.)
- A haber 'bírni' és a vader 'menni' igék szabályos habe, vade jelen idejű alakjai helyett általában a rövidebb ha, va alakok használatosak.
- A magyar és az interlingva (és forrásnyelvei) időszemlélete között alapvető különbség van. A magyarban a mellékmondat igeideje a főmondathoz képest relatív, míg az interlingvában a mellékmondat igeideje abszolút. Ez azt jelenti, hogy a magyarban a mellékmondat állítmányát attól függően tesszük jelen, múlt vagy jövő időbe, hogy a mellékmondatbeli történés a főmondatbeli történéssel egy időben, vagy pedig azt megelőzően vagy követően következik be. "Mondtam, hogy a padon ül": az ülés a mondással egyidejű. "Mondtam, hogy a padon ült": az ülés megelőzte a mondást. De ez igaz erre a mondatra is: "Mondani fogom, hogy a padon ült". Ezzel szemben az interlingvában a jelen, a múlt és a jövő idő a mellékmondatban is az elbeszélés (nem pedig a főmondatbeli történés) időpontjához való viszonyt jelzi. Io diceva que illa sede sur le banco azt jelenti, hogy 'mondtam (valamikor), hogy most, amikor beszélek, ő a padon ül'. Az interlingva logikája szerint a mellékmondat állítmányát is múlt időbe kell tennünk, ha a múltidőbeli egyidejűséget akarjuk kifejezni: Io diceva que illa sedeva sur le banco. De hogyan fejezzük ki a múltbeli vagy a jövőbeli előidejűséget? Az interlingvában erre két külön igeidő szolgál: az előidejű múlt és az előidejű
jövő idő. Ezeket - az előidejű jelenhez hasonlóan - a haber segédigével és a főige múlt idejű melléknévi igenevével képezzük: habeva vidite és habera vidite. Tehát: 'Mondtam, hogy a padon ült' = Io diceva que illa habeva sedite sur le banco, 'Mondani fogom, hogy a padon ült' = Io diceva que illa habera sedite sur le banco (ha az ülés a kijelentéshez képest a jövőben következik be) , Io dicera que illa ha sedite sur le banco (ha az ülés a kijelentéshez képest már a múltban bekövetkezett).
- Mindez nekünk, magyaroknak, meglehetősen bonyolult. De ne felejtsük el, hogy a németek, angolok, franciák, spanyolok, olaszok stb. számára az igeidőknek ez a rendszere a természetes, a mi kifejezésmódunk pedig nehéz és "illogikus".
- ha a főmondat állítmánya jelen (vagy jövő) idejű, a mellékmondat állítmányát általában ne tegyük múlt időbe, hanem előidejű jelenbe;
- ha a mellékmondat állítmánya előidejű múltban van, a főmondat állítmányát általában ne tegyük előidejű jelenbe, hanem múlt időbe;
- elbeszélésekben, történelmi eseményekkel kapcsolatban a múlt időt használjuk;
- egyéb esetekben ne felejtsük el, hogy a múlt idő általában nagyobb - valóságos vagy érzelmi - elhatárolódást jelez az ige által jellemzett történéstől, az előidejű jelen közvetlenebb kapcsolatot.
- Az interlingvában a szóösszetételek sokkal ritkábbak, mint a magyarban. A szóösszetételeket és bizonyos jelzős szerkezeteket a de elöljáróval és névelő nélküli főnévvel fejezhetjük ki. le programma de studio 'tanulmányi program', le division de tempore 'az időfelosztás'; míg névelővel le programma del studio 'a tanulmány programja', le division del tempore 'az idő felosztása'.
- Melléknévből határozószót általában a -mente képzővel alkotunk. rapide 'gyors', rapidemente 'gyorsan'. c-vel végződő mellékneveknél az -a- kötőhangot iktatjuk be. tragic 'tragikus', tragicamente 'tragikusan'. A sorszámnevekből (amelyek voltaképpen melléknevek) az -o képzővel alkotunk határozószót. primo 'először', secundo 'másodszor' stb. Az -o képzővel néhány más esetben is alkotunk határozószót, de ezek kivételes formák: multe 'sok', multo 'nagyon', stb. Néhány határozószó azonos a megfelelő melléknévvel: longe 'hosszú, hosszan'. - (Ha nem okozhat félreértést, más esetekben is használhatjuk a határozószó helyett a melléknevet.) - A melléknévből képzett határozószókon kívül természetesen sok eredeti határozószó is van: nunc, ibi, stb. Összetett kifejezés is tölthet be határozói funkciót: in general.
- le nomines del dece-duo menses del anno 'az év tizenkét hónapjának a nevét'. Több birtokos azonos jellegű, de nem azonos birtokának a jelölésére az interlingvában a többes számot használjuk.