10 Lection dece / Decime lection

LE DIE DE HUGO. 2: TRAVALIO

Ante le comenciamento del lectiones al universitate resta un hora, durante le qual^[1] ille studia un libro de medicina. Ille lo lege con interesse, benque illo es multo difficile como omne libros medical. Illos sempre es difficile, nunquam simple o amusante. Un professor qui^[1] veni ab un altere urbe va visitar les iste die e va pronunciar un discurso que^[1] es multo importante. Le discurso del professor es importante, si, si, sed le pensatas del studente vola sovente a cosas que^[1] non appertine al thema, a un certe parco, a un certe banco, a un certe puera, "de qui^[1] io non mesmo cognosce le nomine, io idiota", ille pensa.

Post haber ascoltate duo discursos ille va a un bibliotheca pro continuar su studio usque al lunch (o: prandio) que^[1] ille prende a mediedie in un restaurante modic ubi^[2] le studentes sole^[3] mangiar.

In le postmeridie le attende tres horas de studio e un demonstration in le clinica del hospital.

Post un altere repasto il es alora jam vespere e tempore pro retornar a casa.

Phrases structural (Pronomines relative)

NOMINATIVO	Le persona/s/ qui canta.
GENITIVO	Le persona/s/ de qui io cognosce le nomine/s/. Le persona/s/ cuje nomine/s/ io cognosce.
DATIVO	Le persona/s/ a qui io da le libro.
ACCUSATIVO	Le persona/s/ que io vide.

NOMINATIVO	Le cosa/s/ que es sur le tabula.
GENITIVO	Le cosa/s/ de que io cognosce le nomine/s/. Le cosa/s/ cuje nomine/s/ io cognosce.
DATIVO	Le cosa/s/ a que on non pote parlar.
ACCUSATIVO	Le cosa/s/ que io vide.

Le persona qui = le persona le qual etc.
Le personas qui = le personas le quales etc.
Le cosa que = le cosa le qual etc.

Szójegyzék

travalio	munka	idiota	hülye
comenciamento	kezdet	ascoltar	hallgatni
universitate	egyetem	usque a	-ig
restar	maradni	lunch (lantch)	ebéd
studiar	tanulmányozni	prandio	ebéd
sempre	mindig	mediedíe	dél (napszak)
núnquam	soha	merídie	dél
simple, símplice	egyszerű	restaurante	vendéglő, étterem
amusante	szórakoztató	módic	olcsó
professor	professzor, tanár	a precio basse	olcsón
venir	jönni	car	drága
ab	-tól, -től, -ból, -ből	expensive	drága
urbe	város	sole	szokott
pronunciar	kiejteni (beszédben)	demonstration	demonstráció, bemutató
discurso	előadás	clínica	klinika, klinikai részleg
pronunciar un discurso	előadást tartani	hospital	kórház
volar	repülni	repasto	étkezés
sovente	gyakran	alora	akkor
appertiner a	tartozni ...-hez	relative	viszonylagos, vonatkozó
un certe	egy bizonyos	cantar	énekelni
parco	park	nominativo	alanyeset
púera	lány	genitivo	birtokos eset
de qui	akinek a(z)	cuje	aki(k)nek a
mesmo	sőt, még ... is	dativo	részeseset
non mesmo	még ... sem	accusativo	tárgyeset
cognoscer	ismerni

Nyelvtan

A vonatkozó névmások a következők:
- tárgyak és elvont fogalmak esetén que 'amely', 'amelyet', 'amelyek', 'amelyeket',
- személyek esetén alanyesetben és elöljárószókkal qui 'aki', 'akik', tárgyesetben que 'akit', 'akiket',
- mind tárgyak, mind személyek esetében használhatjuk a le qual 'aki', 'amely' vonatkozó névmást. Ennek nincs külön alany- és tárgyesete, de van többes száma: le quales. - Ezt a névmást akkor célszerű használni, ha hangsúlyozni akarjuk, hogy egy vagy több előtte álló főnévre vonatkozik. Le senior e le dama le qual sedeva sur le banco. 'Az úr és a hölgy, akik a padon ült' (csak a hölgy ült a padon), Le senior e le dama le quales sedeva sur le banco. 'Az úr és a hölgy, akik a padon ültek' (mindketten).
- a de que, de qui, del qual(es) alakok helyett egyaránt használhatjuk a cuje névmást,
- az egész mondatra vonatkozó 'ami' névmás: lo que. Külön tárgyesete nincs. Lo que on vole, on pote facer. 'Amit az ember akar, azt meg tudja csinálni.', Nos le visitava lo que era multo interessante. 'Meglátogattuk, ami nagyon érdekes volt.'
Az úgynevezett függő kérdést a következőképpen fejezzük ki:
- eldöntendő kérdés esetén a si kötőszóval és egyenes szórenddel. Io non sape si ille ha legite iste libro. 'Nem tudom, hogy olvasta-e ezt a könyvet';
- kiegészítendő kérdés esetén vagy kérdő névmással és fordított szórenddel, vagy vonatkozó névmással és egyenes szórenddel. Io non sape, ubi es Hugo vagy Io non sape ubi Hugo es 'Nem tudom, hogy hol van Hugó'. - Vegyük észre a különbséget: Io non sape, que pensa ille vagy Io non sape lo que ille pensa 'Nem tudom, hogy mit gondol'.
A magyarban a rendszeres cselekvés kifejezésére szolgáló 'szokott' ige csak múlt időben használatos. Az interlingvában a megfelelő soler ige minden idejét megtaláljuk. Io sole prender le prandio a duo horas 'Két órakor szoktam ebédelni' (mostanában), Ante 1971 io soleva prender le prandio a un hora '1971 előtt általában egy órakor ebédeltem'.

Szómagyarázat

que - Ennek a szónak a következő jelentései lehetnek:

Főnévi kérdő névmásként: 'mi?', 'mit?', 'mik?', 'miket?',
Melléknévi kérdő névmásként: 'melyik?', Que libro lege tu? 'Melyik könyvet olvasod?',
Vonatkozó névmásként: 'amely', 'amelyet', 'amelyek', 'amelyeket'; 'akit', 'akiket'. A lo semleges névelővel lo que 'ami', 'amit',
Kötőszóként: 'hogy',
Határozószóként - a melléknév középfoka mellett: 'mint'.

qual - Ennek a szónak a következő jelentései lehetnek:

Melléknévi kérdő névmásként: 'milyen?', Qual libro lege tu? 'Milyen könyvet olvasod?',
Melléknévi vonatkozó névmásként: 'amely', Ecce Hugo, qual senior es studente 'Íme Hugó, amely úr diák',
Névelővel főnévi vonatkozó névmásként: 'aki', 'amely?', stb.

Ingvar Stenström — Jeszenszky Ferenc: Interlingua

10 Lection dece / Decime lection

Szójegyzék

Nyelvtan

Szómagyarázat