Ingvar Stenström — Jeszenszky Ferenc: Interlingua
13 Lection dece-tres / Dece-tertie lection
Hanganyag letöltése (MP3 - 3,89 MB)
"LE PROFESSOR DEL ROSAS BRUN"
Un die Hugo debeva visitar un professor de medicina pro dar le un essayo - un parte de su examination.
De facto Hugo habeva visitate iste professor un vice antea - o plus tosto su jardin - in le nocte e sin esser invitate. A ille[1] visita ille pensava nunc, passante le multe e belle rosieros in le jardin. Le professor esseva cognoscite como cultivator-amator[2] de rosas e un die le jornales habeva communicate que un congresso de jardineros in le urbe irea vider, le die sequente[3], le rosas del professor. Il occurreva in le vespere ante iste die, que Hugo e alcun altere studentes, post un celebration allegrissime, se sentiva inspirate pro facer ancora plus rar, rarissime, le rosas de lor car e estimate professor. In le silentio del clar nocte estive le gruppo de studentes marchava secretemente al jardin e pingeva in colores le plus diverse, brun, verde jalne, omne rosas del duo grande rosieros[4] al ambe lateres del entrata del casa...
Un poco disagradabile revenir nunc... Hugo face le campana electric sonar. On aperi. In le porta sta illa - "su" senioretta del parco!
Questiones
1. Explica nos, que es un "essayo"! 2. Que pote on vider in un jardin? 3. Como exprimer le idea "rar" in altere parolas? 4. Es il un occurrentia rar que studentes ha "celebrationes"? 5. Que diceva, crede vos, le professor vidente le rosas brun?
Szójegyzék
| rosa | rózsa | estive | nyári | |
| brun | barna | gruppo | csoport | |
| essayo | próbálkozás, értekezés | marchar (ch=sh) | menetelni | |
| parte | rész | secreto | titok | |
| exámine | vizsga | secrete | titkos | |
| examinar | vizsgálni | secretario | titkár | |
| examination | vizsgálat | secretaria | titkárnő | |
| examinator | vizsgáztató | pinger | festeni | |
| examinando | vizsgázó | color | szín | |
| de facto | valójában | diverse | különböző | |
| un vice | egyszer | verde | zöld | |
| antea | előzőleg | jalne | sárga | |
| plus tosto | inkább | ambe | mindkét | |
| jardin | kert | látere | oldal | |
| jardinero | kertész | bilateral | kétoldalú | |
| invitar | meghívni | multilateral | sokoldalú | |
| ille | az a(z) | entrata | bejárat | |
| vísita | látogatás | agradábile | kellemes | |
| passante | amikor elment ... mellett | disagradábile | kellemetlen | |
| rosiero | rózsabokor | revenir | visszajönni | |
| cultivar | művelni, termeszteni | sonar | hangzani | |
| cultivator | művelő, termesztő | campana | csengő | |
| amator | műkedvelő, amatőr | aperir | kinyitni | |
| communicar | közölni | porta | ajtó, kapu | |
| congresso | kongresszus | exprimer | kifejezni | |
| ir | menni | idéa | idea, eszme | |
| sequente | következő | presentation | bemutatás | |
| occurrer | történni | flor | virág | |
| occurrentia | esemény | verdura | zöldség | |
| celebrar | ünnepelni | árbore | fa | |
| celebration | ünneplés | frequente | gyakori | |
| allegre | vidám | manifestation | megnyilatkozás | |
| inspirar | ihletni | humor | humor | |
| ancora | még | quanto | mennyi, amennyire | |
| rar | ritka | sympáthic | rokonszenves | |
| estimar | nagyra becsülni | fórsan | talán | |
| silente | csendes | alternativa | alternatíva | |
| silentio | csend | realístic | realisztikus | |
| clar | világos, tiszta |
Nyelvtan
- Az ille a távolra, az iste a közelre mutató névmás. Iste traino es plus grande que ille auto. 'Ez a vonat nagyobb, mint az az autó.'
- Az ille szó a latin ille távolra mutató névmásból származik, amelynek három alakja volt: a hímnemű ille, a nőnemű illa és a semlegesnemű illud. Az interlingvában melléknévként bármely főnév előtt az ille alakot használjuk, főnévként mind a három alak él. (Az illud a módosult illo változatban.) A 3. személyű személyes névmás azonos ezzel a mutató névmással (tehát az interlingvában tulajdonképpen nincs külön szó az 'ő'-re és az 'az'-ra.) Az ille, illa, illo alakok lerövidüléséből származnak egyrészt a le, la, lo alakok, mint személyes névmások hangsúlytalan alakjai, de a le, la, lo határozott névelők is, amelyek közül főnevek előtt (az ille-hez hasonlóan) az egyszerűség kedvéért csak a le alakot használjuk (v. ö. a magyarban: 'az a(z)' mint mutató névmás és 'a(z)' mint határozott névelő); másrészt az il személytelen alany. A lo alakot megtaláljuk a lo que vonatkozó névmásban (tkp. 'ami' = 'az, amely'). - Hasonló a helyzet az iste közelre mutató névmással is. Ennek is három alakja van: iste, ista, isto. Az isto-val már találkoztunk (isto significa que 'ez azt jelenti, hogy'). Az iste és az ista alakokat személyekre használhatjuk: ha két azonos nemű személyről van szó arra, akiről hamarabb beszéltünk, az ill-, arra akiről később az ist- típusú névmással utalunk. Hugo e su amico sede presso le tabula; ille (Hugo) lege un libro, iste (le amico) scibe un littera. 'Hugó és barátja az asztalnál ülnek; az előbbi (Hugó) könyvet olvas, az utóbbi (a barátja) levelet ír.' - Természetesen valamennyi főnévként használt alak többes számban is megjelenhet.
- cultivator-amator 'műkedvelő termesztő'. A jelzőként használt főnév (értelmező) a jelzett főnév után áll.
- le die sequente 'a következő napon'. Az időhatározó igen gyakran elöljáró nélkül áll. (Hasonlóan a magyarhoz: vasárnap este színházban voltunk.)
- Az -iero képző bokorra, fára utal: rosa 'rózsa' - rosiero 'rózsabokor'; pomo 'alma' - pomiero 'almafa'; pira 'körte' - piriero 'körtefa'; pérsica 'őszibarack' - persichiero 'őszibarackfa'. - Vegyük észre, hogy
- e képző használatakor a főnév végmagánhangzója kiesik (ha névszóhoz illesztünk utóképzőt, ez majdnem mindig így van),
- a persichiero szóban a c k ejtésének megőrzése végett egy h-t iktatunk be (ez csak néhány képző esetében van így, általában a magánhangzóval kezdődő képzők a c ejtését szabályosan módosítják: amico 'barát' - amicitate 'barátság').